A GYÉMÁNT
A gyémánt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönhetően a természetben előforduló legkeményebb drágakő, egyetlen alkotóeleme a szén, szerkezetileg a kristályosodott szén egyik módosulata. Átlátszósága, fénye, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú az ásványok között, mindemellett rendkívüli keménysége miatt ipari felhasználásra is alkalmas. Nem csoda tehát, hogy a gyémánt az egyik legjobban értékelt és leginkább közkedvelt drágakő.
A gyémánt szabályos rendszerben kristályosodik, leggyakoribb kristályformái: az oktaéder, a rombdodekaéder és a hexaéder (kocka). Ezek a formák egymagukban vagy különböző kombinációkban jelennek meg.
A gyémánt értékét 4 tulajdonsága alapján, az ún. 4C alapján határozzák meg:
- Szín (Colour)
- Tisztaság (Clearness)
- Csiszolás (Cut)
- Tömeg (Carat)
Annál értékesebb és különlegesebb egy gyémánt, minél magasabb értékeléssel rendelkezik mind a 4 paraméter területén. Tehát annál értékesebb egy gyémánt minél nagyobb, minél jobb színnel rendelkezik, minél tisztább és minél tökéletesebbre csiszolt.
A szín
A gyémánt gyakorlatilag az egyetlen olyan drágakő, ami minden színben előfordulhat a teljesen színtelen, víztiszta ásványtól (fehér) egészen az intenzív, élénk, sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete színekig.
A szín nagy hatással van a gyémánt értékére. A legritkább és legértékesebb a színtelen, tiszta fehér, illetve az élénk színű, átlátszó kövek az ún. „fancy colours” gyémántok (fantázia-gyémántok), amikért gyakran csillagászati árakat fizetnek. Ezek a drágakőtől megkívánt minden tulajdonságot egyesítenek magukban: nagy keménységet, erős fényt, tökéletes tüzet, színszórást, átlátszóságot és szép színt.
A kevésbé élénk színek, a szürkés, sárgás árnyalatok különböző szennyeződésre utalnak (króm, vas, titán … stb.), melyek az évmilliós kristályosodási folyamat közben kerültek a drágakő belsejébe. Ezek az elszíneződések jellemzően értékcsökkenést okoznak.
A szín meghatározásra, többféle osztályozás létezik, a színtelen gyémántokat a nemzetközileg elfogadott GIA (Gemmological Institute of America) színskála szerint osztályozzák „D”-től „Z”-ig. A „D” a legértékesebb fehér, a „Z” pedig a legkevésbé értékes sárgás színű gyémánt. A „Z”-n túli értékek a „fancy colours” gyémántokat jelölik és teljesen másképp osztályozzák őket.
A színek megkülönböztetése nehéz feladat. Ahhoz, hogy a szakértők pontos besorolást adhassanak kb. 5000K nappalifény-égők megvilágításában, fehér háttér előtt, a gyémántokat táblájukra fektetve, felülről nézve vizsgálják és ún. összehasonlító kövekkel, mesterpéldányok hasonlítják össze őket.
A tisztaság
A gyémánt tisztaságát a benne lévő idegen eredetű anyagok szerint határozzák meg. A nem homogén „ belső ismertetőjegyeket”, amitől egy gyémánt egyedi és megismételhetetlen, zárványoknak nevezzük, ezek lehetnek pl.: különböző ásványok, hasadások, repedések, szerkezeti zavarok stb. Ezek a belső „hibák” a kristályosodási folyamat során képződnek, és bár a zárványok a gyémánt értékét csökkentik, mert a kő tisztaságát és átlátszóságát zavarják, egy fontos szerepük mégis van: a valódiság jegyei!
A zárványokat a gyémánt értékelésekor nagysága, mennyisége, színe és elhelyezkedése szerint ítélik meg és e szerint határozzák meg a gyémánt tisztasági kategóriáit is. Mivel a kristályosodás természetes feltételei sohasem tökéletesek, így csupán csak nagyítás és megvilágítás kérdése, hogy zárványra bukkanjunk egy gyémánt belsejében, éppen ezért a nemzetközileg elfogadott gyakorlat az, hogy kizárólag tízszeres nagyítású kézi nagyítóval felfedezhető zárványokat vesznek figyelembe a tisztaság szempontjából végzett értékeléskor.
A zárványok mellett figyelembe kell venni a gyémánt külső ismertetőjegyeit is – ezek többnyire a csiszolástól, vagy annak hiányától keletkeznek, melyek lehetnek karcolások, csorbulások, befejezetlen fazetták stb.
Nemzetközi gyémánttisztasági kategóriák:
| IF (Internally Flawless) | A gyémántban tízszeres nagyítással, a leggondosabb vizsgálattal sem látni semmilyen zárványt. |
| VVSI (Very Very Small Inclusions) = VVS (Very Very Small) (VVS 1, VVS 2) | Nagyon nagyon kis zárványok, amelyeket a szakember tízszeres nagyítással végzett vizsgálattal is csak nagyon nehezen talál a gyémántban. |
| VSI (Very Small Inclusions) = VS (Very Small) (VS 1,VS 2) | Nagyon kis zárványok, amelyeket tízszeres nagyitás mellett a szakember már könnyebben talál meg, de még mindig nem szembeötlő. |
| SI (Small Inclusions) ( SI 1, SI 2) | Kis zárványok, amelyek tízszeres nagyítás mellett a szakember számára szembeötlők, de szabad szemmel nem láthatók. |
| PI. (First Pique) | Első piqué, Közepes zárványok, melyeket a gyakorlott szakember tízszeres nagyítással azonnal megtalál, szabad szemmel azonban csak nehezen felfedezhetők. |
| P II. (Second Pique) | Második piqué, szabadszemmel felismerhető nagyobb zárványok. |
| P III. (Third Pique) | Harmadik piqué, szabad szemmel azonnal felismerhető, durva zárványok. |
A VVS, VS a SI további megosztása (VVS 1, VVS 2, VS 1, VS 2, SI 1, SI 2) csak 0.47 ct felett használható.
A csiszolás
A csiszolás a leggyakoribb eljárás, mely során a kő természetes rejtett szépségeit, tüzét, színszórását a legjobban érvényre juttatják. Mivel a gyémánt keménysége valamennyi természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja, ezért csak saját porával, ún. gyémántporos csiszolókoronggal lehet megmunkálni.
Leggyakoribb csiszolási formák:
- briliáns (kerek)
- princess (négyszögletű),
- ovális,
- baguette,
- cushion (párna),
- pear (csepp),
- radiant (téglalap),
- heart (szív),
- asscher (négyzet alakú smaragd),
- marquise,
- trilliant
Emellett úgynevezett fantázia csiszolások is léteznek, általában gyengébb minőségű gyémántok esetén vagy különleges sajátosságok miatt alakítanak ki ilyeneket.
Az 1900-as évek elejétől többen végeztek számításokat annak megállapítására, hogy milyenek legyenek a tökéletes briliáns arányai, a cél, a legkedvezőbb optikai hatások, fényhatások elérése, vagyis minél szebbé tenni a követ. A modern briliáns (csiszolás) összesen 58 lapból áll, a felső táblát összesen 57 lap határolja. A briliáns részei felül a korona, ami összesen 32 fazettából (kis lapocskák) és a táblából áll, a karima (rundiszt), és alul a pavilon, ami 24 fazettából és a kalettből áll.
A csiszolás elbírálásához 3 alapvető szempontot kell figyelembe venni:
- a kő arányai,
- a csiszolás minősége,
- a kő szimmetriája.
A csiszolást értékelő skála fokozatai a következők:
- very good (nagyon jó),
- good (jó),
- fair (közepes),
- poor (gyenge).
A gyémánt tömege
A gyémánt tömegét karátban adjuk meg. 1 karát = 0,20 gr. A drágakövek karáttömegét „ct”-vel rövidítjük, megkülönböztetve ezzel az arany finomsági jelölésétől, „kt”-től, ami szintén karát, de a kettőnek semmi köze egymáshoz. A mérést ezredpontossággal végzik, és kerekítésre csak akkor van lehetőség, ha a harmadik számjegy értéke 9.
Forrás: Dr. Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek
Képek: Pinterest
Tegzes Csaba ötvös, aranyműves – Crico Ékszer
Telefon: 06 30 851 4863
E-mail: cricoekszer@gmail.com
A Crico Ékszer weboldalán, Facebook és Instagram oldalain található képeket szerzői jogok védik, azok felhasználása engedélyköteles. A fenti oldalak bármelyikén elhelyezett képeket és szöveganyagot előzetes engedély nélkül lementeni tilos. Azok további felhasználása jogi következményeket von maga után.