A gyémánt gyakorlatilag az egyetlen olyan drágakő, ami minden színben előfordulhat a teljesen színtelen, víztiszta ásványtól (fehér) egészen az intenzív, élénk, sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete színekig.

A szín nagy hatással van a gyémánt értékére. A legritkább és legértékesebb a színtelen, tiszta fehér, illetve az élénk színű, átlátszó kövek az ún. „fancy colours” gyémántok (fantázia-gyémántok), amikért gyakran csillagászati árakat fizetnek. Ezek a drágakőtől megkívánt minden tulajdonságot egyesítenek magukban: nagy keménységet, erős fényt, tökéletes tüzet, színszórást, átlátszóságot és szép színt.

A kevésbé élénk színek, a szürkés, sárgás árnyalatok különböző szennyeződésre utalnak (króm, vas, titán … stb.), melyek az évmilliós kristályosodási folyamat közben kerültek a drágakő belsejébe. Ezek az elszíneződések jellemzően értékcsökkenést okoznak.

A szín meghatározásra, többféle osztályozás létezik, a színtelen gyémántokat a nemzetközileg elfogadott GIA (Gemmological Institute of America) színskála szerint osztályozzák „D”-től „Z”-ig. A „D” a legértékesebb fehér, a „Z” pedig a legkevésbé értékes sárgás színű gyémánt. A „Z”-n túli értékek a „fancy colors” gyémántokat jelölik és teljesen másképp osztályozzák őket.

A színek megkülönböztetése nehéz feladat. Ahhoz, hogy a szakértők pontos besorolást adhassanak kb. 5000K nappalifény-égők megvilágításában, fehér háttér előtt, a gyémántokat táblájukra fektetve, felülről nézve vizsgálják és ún. összehasonlító kövekkel, mesterpéldányok hasonlítják össze őket.

A gyémánt tisztaságát a benne lévő idegen eredetű anyagok szerint határozzák meg. A nem homogén „ belső ismertetőjegyeket”, amitől egy gyémánt egyedi és megismételhetetlen, zárványoknak nevezzük, ezek lehetnek pl.: különböző ásványok, hasadások, repedések, szerkezeti zavarok stb. Ezek a belső „hibák” a kristályosodási folyamat során képződnek, és bár a zárványok a gyémánt értékét csökkentik, mert a kő tisztaságát és átlátszóságát zavarják, egy fontos szerepük mégis van: a valódiság jegyei!

A zárványokat a gyémánt értékelésekor nagysága, mennyisége, színe és elhelyezkedése szerint ítélik meg és e szerint határozzák meg a gyémánt tisztasági kategóriáit is. Mivel a kristályosodás természetes feltételei sohasem tökéletesek, így csupán csak nagyítás és megvilágítás kérdése, hogy zárványra bukkanjunk egy gyémánt belsejében, éppen ezért a nemzetközileg elfogadott gyakorlat az, hogy kizárólag tízszeres nagyítású kézi nagyítóval felfedezhető zárványokat vesznek figyelembe a tisztaság szempontjából végzett értékeléskor.

A zárványok mellett figyelembe kell venni a gyémánt külső ismertetőjegyeit is – ezek többnyire a csiszolástól, vagy annak hiányától keletkeznek, melyek lehetnek karcolások, csorbulások, befejezetlen fazetták stb.

Nemzetközi gyémánttisztasági kategóriák:

A VVS, VS a SI további megosztása (VVS 1, VVS 2, VS 1, VS 2, SI 1, SI 2) csak 0.47 ct felett használható.

A csiszolás a leggyakoribb eljárás, mely során a kő természetes rejtett szépségeit, tüzét, színszórását a legjobban érvényre juttatják. Mivel a gyémánt keménysége valamennyi természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja, ezért csak saját porával, ún. gyémántporos csiszolókoronggal lehet megmunkálni.

Leggyakoribb csiszolási formák: 

Emellett úgynevezett fantázia csiszolások is léteznek, általában gyengébb minőségű gyémántok esetén vagy különleges sajátosságok miatt alakítanak ki ilyeneket.

Az 1900-as évek elejétől többen végeztek számításokat annak megállapítására, hogy milyenek legyenek a tökéletes briliáns arányai, a cél, a legkedvezőbb optikai hatások, fényhatások elérése, vagyis minél szebbé tenni a követ. A modern briliáns (csiszolás) összesen 58 lapból áll, a felső táblát összesen 57 lap határolja. A briliáns részei felül a korona, ami összesen 32 fazettából (kis lapocskák) és a táblából áll, a karima (rundiszt), és alul a pavilon, ami 24 fazettából és a kalettből áll.

A csiszolás elbírálásához 3 alapvető szempontot kell figyelembe venni:

• a kő arányai,
• a csiszolás minősége,
• a kő szimmetriája.

A csiszolást értékelő skála fokozatai a következők:

• excellent (kiváló)
• very good (bagyon jó)
• good (jó)
• fair (közepes)
• poor (gyenge)

A gyémánt tömegét karátban adjuk meg. 1 carat = 0,20 gr. A drágakövek karáttömegét „ct”-vel rövidítjük, megkülönböztetve ezzel az arany finomsági jelölésétől, „kt”-től, ami szintén karát, de a kettőnek semmi köze egymáshoz. A mérést ezredpontossággal végzik, és kerekítésre csak akkor van lehetőség, ha a harmadik számjegy értéke 9.

Forrás: Dr. Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek 

Képek: Pinterest